Blog - A modern Fiume születése 1868–1918
A fiumei kikötő és az egykori fiumei magyar kereskedelmi tengerészetről tavaly a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum mutatott be sikeres kiállítást Budapesten. A kiállítást most a Fiumei Városi Múzeum (Muzej Grada Rijeke) gyűjteményével és horvát tengerparti magángyűjtők anyagaival egészítették ki. Több mint 200 műtárgy, közel 900 négyzetméteren mutatja be Fiume városának és kikötőjének fejlődését 1868 és 1920 között. A kiállításnak a Fiumei Városi Múzeum ad otthont.
Fiume - Az egykori Magyar Királyság egyetlen kikötővárosa
Fiumét mint elkülönült részt (Corpus Separatum) Mária Terézia császárnő és magyar királynő csatolta Magyarországhoz 1776-ban. Hazánk számára felbecsülhetetlen értékkel rendelkezett a város, amely a tengeri kijáratot jelentette: a magyar áruk a világkereskedelem résztvevői lettek. Fiume ugyanakkor a Magyar Királyság Gyöngyszeme is volt: egzotikus szépsége, mediterrán éghajlata és az Adria vonzó kéksége miatt. A magyar jelenlét kezdetben a közigazgatásra, a banki szférára és a MÁV állományára korlátozódott: később jött létre az a magyar kolónia, amely az első világháború idejére 6500 főt számlált. Ezzel együtt a kb. 50 000 fős városból 10000 ember tudott magyarul. 1918-ig mintegy 20 kormányzó állt a város élén, akik igyekeztek a várost összekötni az anyaországgal. Fiume virágkorát a magyar-horvát kiegyezés után élte: 1868 és 1900 között épült meg a Baross kikötő, a Molo Longo, a Kormányzói és Adria Paloták, valamint a Korzo. Igazi ipari kikötővé vált gyárakkal és üzemekkel. A Monarchia összeomlásával Fiume is elveszett, de 1945-ig még érzékelhető magyar jelenlét volt a városban. Működött a magyar konzulátus, a magyar iskola és a magyar kaszinó. Jelenleg a városban és a környékén alig több mint 400 magyar él.
Ma Fiume Rijeka néven Horvátország harmadik legnagyobb városa és első számú kikötője, Tengermellék-Hegyvidék megye székhelye.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Fiumei horvátok
Horvát-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
Virtuális látogatás a Trianon Múzeumban
A Trianon Múzeum a Kárpát-medence egyetlen olyan intézménye, mely az első világháborút követő békeszerződéssel és napjainkra is kiható következményeivel foglalkozik, és intézményes keretek között mutatja be a trianoni országvesztés gazdag és megrázó tárgyi, szellemi hagyatékát. Ezekből mutatunk be száz múzeumi tárgyat.
Trianon 100 – A centenáriumi év eseményei a Kárpát-medencében
Attól kezdve, hogy a Magyar Országgyűlés a Nemzeti összetartozás évének nyilvánította a trianoni békediktátum 100. évfordulójának évét, számtalan centenáriumi rendezvény emlékezett meg a trianoni országvesztés tragédiájáról. Összefoglaljuk a Kárpát-medencei centenáriumi rendezvényekről szóló híradásokat.
Kárpát-medencei magyar műemlékek, emlékművek sorsa
A trianoni békediktátum következményeként a magyar nemzeti kulturális örökség részét képező jelentős műemlékek, emlékművek rekedtek az utódállamokhoz csatolt területeken, gyakran tragikus sorsra jutva, vagy a megmentésükért folytatott, máig tartó küzdelemre ítélve. Rovatunk a Kárpát-medencei műemlékek sorsát mutatja be.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.
A külhoni magyar történelmi borvidékek, borászatok értéktára
A történelmi magyar borültetvények jó részét elszakította a trianoni békediktátum, ezért a centenáriumi év egyik fontos feladatát teljesítettük, amikor felmértük a magyar történelmi borvidékek helyzetét, rovatunkban a külhoni magyar borvidékeket, borászatokat és boraikat mutatjuk be.