A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket.

A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.

A Magyar Királyi Csendőrséget az 1881. II. és III. törvénycikkel hozta létre az országgyűlés, Ferenc József pedig ezt 1881. február 14-én szentesítette. (Ezért lett utóbb ez az időpont a Csendőrség Napja.) Ezt a típusú rendvédelmi testületet franciaországi mintára hozták létre a 19. században, számos európai államban. A feladata a vidéki közrend fenntartása volt, elsősorban a bűn megelőzése. Sajátossága az, hogy míg a városokban lévő rendőrség a belügyi tárca fennhatósága alatt működött, addig a csendőrség 1920 előtt egyszerre tartozott a honvédelmi- és a belügyminisztériumhoz.

Az ún. tanácsköztársaság alatt megszüntetett testületet 1920-ban szervezték újjá, ekkor hét csendőrkerületet alakítottak ki, de az 1938-41 közötti területgyarapodások miatt utóbb még hármat szerveztek. A kerületekhez 2-4 szárnyparancsnokság tartozott, a szárnyak szakaszokra, azok pedig őrsökre tagozódtak. A szárny- és szakaszparancsnokságok nagyobb városokban, az őrsök a járási szolgabíróságok székhelyein működtek, és 5-7 fős állományúak voltak. Egy csendőrre legfeljebb 60 km² juthatott, azonban ez a párban járőrözés miatt a járőrnek 120 km²-t jelentett.

A csendőrség legénységi, altiszti állományának döntő többsége szegény sorsú parasztcsaládok fia volt. Az alapvető feladatukon, a járőrözésen kívül rendszeresen tanultak, tovább képezték magukat. Az őrsök az élelmezés tekintetében gyakorlatilag önellátóak voltak, saját szükségletükre megtermelték a zöldséget, tartottak állatokat is.

A csendőrség létszáma az első világháború kitörése előtt mintegy 12.000-es volt. Az 1920-as évek végén nem érte el a 9.000-et sem, de a fokozatos létszámbővítés, illetve a területgyarapodások miatt 1941-ben már mintegy 22.000 fő volt a testület létszáma.

A Magyar Királyi Csendőrséget létrehozása után 65 évvel az Ideiglenes Nemzeti Kormány egy rendeletével megszüntette. A kollektív büntetéssel sújtott testület tagjaira évtizedekig tartó üldöztetés várt.

Érdekes adományhoz jutott az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark. Fábián László néprajzkutató, a Csengeri Helytörténeti Múzeum vezetője (akinek fölmenői között több csendőr van) érdekes, korabeli fotókat ajándékozott az Emlékparknak. Ezek csendőrportrék, illetve csoportképek. A legérdekesebbek azok a képek, melyeken álruhás csendőrnyomozók láthatók.

Amennyiben többet szeretne megtudni az Emlékparkról, kérem látogassa meg a honlapunkat!  www.opusztaszer.hu.

(X)

A Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, valamint a Fiumei Városi Múzeum közös szervezésében Fiumében nagyszabású kiállítás keretében mutatják be az Adria-parti város magyar korszakának történetét. A kiállítás fókuszában Fiume modernizációja, a tengeri kereskedelem, a gazdaság és turizmus fejlődése áll. A kiállítást újabb tudományos kiadványok megjelentetése kíséri horvát, angol, olasz és magyar nyelven.

A fiumei kikötő és az egykori fiumei magyar kereskedelmi tengerészetről tavaly a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum mutatott be sikeres kiállítást Budapesten. A kiállítást most a Fiumei Városi Múzeum (Muzej Grada Rijeke) gyűjteményével és horvát tengerparti magángyűjtők anyagaival egészítették ki. Több mint 200 műtárgy, közel 900 négyzetméteren mutatja be Fiume városának és kikötőjének fejlődését 1868 és 1920 között. A kiállításnak a Fiumei Városi Múzeum ad otthont. 

A kiállított tárgyak között olyan páratlan darabok is láthatóak lesznek, mint az 1896-os millenniumi ünnepségekre Fiuméből küldött eredeti hajómodellek. Hasonló korú az az Adria lobogó, ami egykor az Adria Magyar Királyi Tengerhajózási Részvénytársaság gőzhajóin lengett, és mindössze két darab maradt fenn. Az egyik a híres greenwich-i Maritime Museumban, a világ egyik legnagyobb tengerészeti gyűjteményében, a másik pedig a budapesti Közlekedési Múzeumban, ahol a páratlan műtárgyat a tavalyi évben restaurálták is. 

A kiállítás azt mutatja be, hogy Fiume városa és kikötője hogyan fejlődött a Budapest–Fiume vasút, majd a magyar állami kikötőfejlesztés révén, és hogyan született meg a helyi kereskedő-vállalkozó polgársággal való szoros együttműködésben a modern kikötőváros. Fiume az első világháború előtti időkben Európa 10. legnagyobb forgalmú kikötőjévé fejlődött, jelentős kereskedelmi forgalmat bonyolított, amire meghatározó iparágak és egyre fontosabbá váló turizmus épült ki a városban. 

A kiállítást július 12-én nyitották meg, és szeptember 13-ig lesz látogatható, így a városban nyaraló magyar turisták is megtekinthetik a horvát és magyar kurátorok által elkészített tárlatot. A kísérő programsorozatok a fiumei kikötő 1868-1920 közötti történetét bemutató horvát-olasz nyelvű könyv bemutatójával kezdődtek június 30-án. 

Kiegészítve és támogatva a kiállítást, 2022. június 30. és július 14. között a Rijekai Egyetem Magyar Nyelvi Lektorátusa közreműködésével magyar gasztronómiai bemutatókat, valamint zenei estet is szerveznek “Hungarikumok Fiumében” címmel, ahol a gasztronómián és a zenén keresztül megidézik a 20. század eleji pezsgő kikötőváros idilli mindennapjait, és ezzel a helyi lakosság is közelebb kerülhet Magyarországhoz, és a magyar kultúrához, a hungarikumokhoz.

Július 12-én a kiállítás megnyitója alkalmából a Városi Múzeum és az egykori Kormányzói Palota kertjében hungarikumbemutató volt az Agrárminisztérium támogatásával. Július 12–14. között pedig a magyar épületek egyik szimbólumának számító Hotel Continentalban magyar gasztronapokat tartanak. A programsorozat alatt a hangsúly a kiváló minőségű, egyedi magyar ételek, italok és alapanyagok bemutatásán van, amelyek a hungarikum védjegyet is viselik. 

A kiállítás megnyitását megelőzte a fiumei kereskedelmi tengerészet 1868–1920 közötti történetét bemutató kötet bemutatása június 30-án a Hotel Continentalban. Dr. Pelles Márton és Dr. Zsigmond Gábor magyarul és angolul már megjelent könyve ezúttal horvát és olasz nyelven jelenik meg. A könyv horvát szakmai lektora a várostörténeti munkáiról, könyveiről és kiállításairól is jól ismert Ervin Dubrović, a városi múzeum igazgatója. A kiállításról a megnyitó után külön angol–horvát–magyar nyelvű katalógust is készítenek. A tárlat szintén angol–horvát–magyar nyelven készült. 

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum közös rendezésében időszaki kiállítás nyílt Fiuméről és a magyar kereskedelmi tengerészet történetéről. A kiállításban eddig soha nem látott műtárgyakat, százéves hajómodelleket, igazi ritkaságokat láthatnak a látogatók.

A fiumei kereskedelem, vendéglátás és tengerészet kapcsán a két múzeumban folyó tudományos kutatásoknak és a szisztematikus tárgyi gyűjtéseknek köszönhetően számos újdonság, sőt, frissen restaurált tárgyanyag lesz látható.

Fiume 1776-1918 között a Magyar Királysághoz tartozó kikötőváros volt. A kikötő fejlesztésének ügye a reformkortól kezdve szinte folyamatosan napirenden volt a magyar közgondolkodásban. Kossuth Lajos és gróf Széchenyi István is sokat tett a település és az oda irányuló vasút fejlesztéséért. A város igazi aranykora viszont az 1868-as magyar-horvát kiegyezéssel jött el, mely lehetőséget teremtett arra, hogy magyar vezetés alatt a fiumei olasz és horvát ajkú lakosság felépítse Európa 10. legforgalmasabb kikötőjét, mely a kereskedelmi és ipari potenciálja mellett a kultúra területén is hatással volt Magyarország gyarapodására.

A kiállítás ezt a nagyarányú fejlődést, a megtérülő állami kikötőépítést, és a magyar kereskedelmi tengerészet sajátosságait mutatja be, nem feledkezve meg az ezek révén létrejövő gyarmatáru-kereskedelemről, turizmusról, vendéglátásról, de a magyarországi kivándorlás fiumei időszakáról sem. A kiállítótér kreatív megoldásai révén nem csak a tárgyak és leírások alapján jelenik meg a múlt. A látogatók az egykori Fiuméban érezhetik magukat a macskaköves rakparton sétálva, a kikötői képek között járva, netán egy gyarmatáru kirakatot nézve, vagy éppen egy kivándorló kabin szűkös belsejében állva.

A Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum és a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kurátorainak célja, hogy a tárlatot később Horvátországban is bemutassák, hiszen a fiumei múzeumokkal eddig is szorosan együttműködtek a közös örökségeink hiteles feldolgozásában és bemutatásában.

Kurátorok: Balogh Ádám, Pelles Márton, Dr. Zsigmond Gábor, Tinku-Szathmáry Balázs
Múzeumpedagógia: Cziráki Melinda, Németh Ádám, Pálfi Csilla
Grafikai tervezés: Tárkányi Szabolcs
Kiállításépítés: Károlyi Balázs, Nedeczky Dániel, Fodor Norbert
Nyomdai kivitelezés: RealPrint Kft.

Fotó: https://mkvm.hu/

A külhoni magyar borvidékek legkiválóbb borait felvonultató karpatiaborhaz.hu webáruház lehetőséget teremt arra, hogy a leendő vásárlók otthonuk kényelméből is válogathassanak a Kárpátia Borház egyedülálló felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki borkínálatából; hogy böngészhessenek az aktuális ajánlatok között; vagy éppen megismerjék, és újra „visszaszeressék” a Kárpát-medence történelmi borvidékeit és mai, elhivatott magyar borászainak remekeit.

A számítógépről, laptopról, táblagépről és telefonról egyaránt könnyen elérhető karpatiaborhaz.hu webáruházat úgy építették fel, hogy a vásárló minél könnyebben tájékozódhasson az adott kínálatról.

Az áruházban borrégiók, borfajták szerint is lehet keresni, ugyanakkor exkluzív, díszdobozos válogatások segítik azokat, akik e különleges borokkal megajándékozni szeretnének valakit. 

Az érdeklődők minden egyes terméknél megtalálják annak részletes adatait, érdekes háttérinformációkat tudhatnak meg az adott bort előállító pincészetről, sőt, értékelhetik is a terméket.

Azoknak, akik még ennél is könnyebben szeretnének választani, egy gyorsan áttekinthető, „lapozható” borkatalógus is rendelkezésére áll, az itt kiválasztott bor nevét az oldal keresőjébe beírva juthatunk el egyenesen a kiválasztott termékig.

Akár regisztrált vásárlóként, akár vendégként érkezünk a pénztárhoz, a vásárlás menete egyszerű és biztonságos.

A Kárpátia Borház

A Kárpátia Borház a Kárpát-medencei - felvidéki, őrvidéki, kárpátaljai, partiumi, erdélyi és délvidéki - külhoni magyar borvidékek piacra segítését, értékesítését és színvonalas arculati megjelenését segítő nemzetpolitikai vállalkozás. A külhoni magyar történelmi borvidékek bemutatása mellett felvállalja, hogy nagykereskedésében, kiskereskedelmi hálózatában és webáruházában új piacokat teremt a külhoni magyar borászatok számára a Kárpát-medencében és egész Közép-Európában.

Hisszük, hogy a magyar bor határtalanul segítheti nemzetünket és képes sok tekintetben újraegyesíteni a Kárpát-medence energiáit. A bornak mindig is fontos szakrális szerepe volt a magyarok életében, megkérdőjelezhetetlen helyet töltött be a mindennapok egyéni és közösségi kapcsolatainak alakításában és megélésében. Valljuk, hogy a Kárpát-medence magyar borainak pótolhatalan nemzetösszetartó ereje van. Az elmúlt évek során a magyar bornak ezt az egyedülálló szerepét ismerte fel a Kárpát-medence Intézet, amely biztos hátteret nyújt a Kárpátia Borház program és vállalkozás elindításához. Programunk része a Kárpátia Borház Nagykereskedés, amely befogadója, bemutatója és segítője valamennyi külhoni magyar borász legjobb borainak, valamint külön figyelmet szentel a Belső-Magyarországi egyedi borkínálatnak is, a régi magyar szőlőfajtáktól a kéknyelű borok legteljesebb választékáig.

Vállalkozásunk fontos célkitűzése, hogy a bornagykereskedés mellett - a Kárpát-medence legfontosabb városaiban - Kárpátia Borház néven bortékákat hozzunk létre, amelyek Szegedtől Kolozsvárig színvonalas feltételeket biztosíthatnak különleges borkóstolóknak, kulturális, turisztikai programoknak és az egyedülálló magyar borvilág újjáépítésének.

Magyar házat és tiszteletbeli konzulátust avatott pénteken a horvátországi Fiuméban Szijjártó Péter, aki jelezte: a térségben élő mintegy félezer magyar, az odalátogató nagy számú magyar turista, valamint a magyar gazdaság számára kiemelten fontos kikötő volt az indoka a képviselet újranyitásának.

A külgazdasági és külügyminiszter felidézte, hogy a horvát és a magyar nemzet között nagyon hosszú múltra visszatekintő közös örökség, 800 esztendős barátság van, és a kölcsönös tiszteletre alapozva a jövőben tovább kívánják fejleszteni a kapcsolatokat.

Horvátország a második legjelentősebb befektetési helye a magyar cégeknek, és a két ország kereskedelmi kapcsolatai - a világjárvány dacára - tavaly októberig meghaladták a kétmilliárd eurót - ismertette Szijjártó Péter.

Sikertörténetnek nevezte, hogy a Fiuméhoz közeli Krk-szigeten az év elején megkezdte működését a cseppfolyós gáz fogadására alkalmas kikötői terminál, ahová magyar megrendelésre érkezett az első szállítmány. Amerikai forrásból 90 millió köbméternek megfelelő mennyiségű cseppfolyósított gáz érkezett, és abban is ez volt az első alkalom, hogy \"egy nem orosz szereplővel kötött hosszú távú megállapodás alapján vásárolt Magyarország ebből az energiahordozóból\".

Szijjártó Péter ugyancsak sikeresnek értékelte az egymás nemzeti közösségeihez való viszonyt is, mert miközben a nemzeti kisebbségek kérdése Európában számos esetben konfliktusforrás, addig Magyarországon nagyra becsülik a horvát közösséget, és Horvátországban is nagyra becsülik a magyarokat.

\"Így lesz ez a jövőben is, kölcsönösen biztosítjuk egymás nemzeti közösségeinek az őket megillető jogokat\" - tette hozzá.

A horvátországi magyar közösség tagjai közül mintegy ötszázan élnek Fiuméban és környékén, ők most új székházat és olyan központot kaptak, ahol még inkább be tudjuk mutatni identitásunkat és kultúránkat. A magyar kormány és a Rijekai Egyetem között megkötött megállapodás értelmében szeptembertől Fiuméban \"széles körben tanítják a magyar nyelvet és a magyar kultúra ismeretét\" - jelezte a magyar külügyi tárca vezetője.

A konzulátus újranyitásának másik fontos indokaként említette, hogy a Horvátországba utazó magyar turisták egyik legnépszerűbb célpontja ez a térség, 2019-ben minden harmadik Horvátországba látogató magyar turista, vagyis 200 ezer vendég 900 ezer éjszakát töltött ebben a megyében. Az ő konzuli ügyeikben helyben és gyorsan tud intézkedni az új képviselet.

Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy Fiume a Magyarországhoz földrajzilag legközelebb eső tengeri kijárat, és az exportorientált magyar gazdaság termékeit távoli célpontokra alapvetően tengeren szállítják.

A fiumei kikötőt legtöbbet használó országok között a harmadikak vagyunk, de a külföldi vállalatok közül a kikötő legnagyobb szállítója a magyarországi Dunaferr, amely termékeinek nagy részét itt hajózza be és ki - mondta.

A magyar külpolitika irányítója megjegyezte: a koronavírus-járvány ugyan még itt van, és \"sajnos lassabban szállítják az oltóanyagot az Európai Unióban, mint ahogy azt elvárnánk és ahogy azt ígérték\", de ennek ellenére a diplomáciának, az országok közötti kapcsolatoknak működnie kell. Erre példa az újabb magyar képviselet megnyitása.

A Frano Matusic, a horvát Kül- és Európa-ügyi Minisztérium államtitkára, illetve Zoran Vukic, az újonnan kinevezett tiszteletbeli magyar konzul, továbbá Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke és parlamenti képviselője jelenlétében tartott avatáson Szijjártó Péter felidézte azt is, hogy Magyarország a közelmúltbeli horvátországi földrengés károsultjainak megsegítésére a Mol jóvoltából 50 lakókonténert adott át a leginkább sújtott Petrinján.

\"A jövőben is azon leszünk, hogy Horvátországot segítsük ebben a nehéz helyzetben\" - fűzte hozzá.

Az Isztria és Dalmácia is elérhető távolsági busszal Magyarországról, áll a Flixbus közleményében. A hét négy napján, csütörtöktől vasárnapig indulnak éjszakai járatok az Isztriára és Dalmáciába, visszafelé is ezeken a napokon lehet utazni. Az északi partszakaszon Fiume, Abbázia, Pula és Rovinj, a dalmát régióban Zadar, Biograd na Moru, Pakoštane, Pirovac, Šibenik, Trogir és Split érhető el busszal. A magyar utasok Budapesten és Siófokon is fel tudnak szállni a járatokra. A fővárosból kevesebb mint hét óra alatt a tengerpartra érhetnek a nyaralók távolsági busszal, a Balaton-partról pedig megközelítőleg öt és fél óra az út a legközelebbi vízparti úti célig, Fiuméig, írja a társaság. A FlixBus az elmúlt hetekben kezdte újraindítani hálózatát. A vállalat Budapest és Zágráb között is helyreállította a távolsági buszos kapcsolatot, a horvát belföldi járatok szintén elindultak. Így egy átszállással számos további nyaralóhely érhető el az Adriai-tenger partján, például a Krk-sziget, Vodice, Makarska vagy Dubrovnik is. A koronavírus-járványra tekintettel a FlixBus átfogó higiéniai és biztonsági intézkedéseket alkalmaz: felszállás csak a hátsó ajtón lehetséges, ahol kézfertőtlenítőt helyeztek ki, a szükséges távolságtartásra a buszvezetők vagy az állomás személyzetének instrukciói hívják fel az utasok figyelmét, minden utasnak saját maszkot kell hoznia, illetve viselnie a felszállástól kezdve az utazás teljes időtartama alatt egészen a leszállásig, digitális jegy/dokumentum ellenőrzést vezettek be az érintésmentes beszállítás érdekében. A vonatközlekedés is megindult Magyarország és Horvátország között: a cseh Regiojet magán vasúttársaság indította el első járatait.

Történelmi múltunk aprólékos és szisztematikus feldolgozása nélkül \"nem tudhatjuk, kik is vagyunk valójában és merre tartunk az egyre inkább elszemélytelenedő világunkban\" - mondta az Alkotmánybíróság elnöke Juhász Imre alkotmánybíró Fiume - egy középkori város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének bemutatóján Budapesten.

Az Alkotmánybíróság épületében megtartott rendezvényen Sulyok Tamás hangsúlyozta: amellett, hogy a kötet átfogó képet nyújt az olvasó számára 1779-től a Magyar Királysághoz tartozó, a kiegyezést követően \"a Szent Korona legszebb ékkövének\" tartott városról, olyan fontos történeti, jogtörténeti kérdésekkel és összefüggésekkel is foglalkozik, amelyeket eddig a város történetét feldolgozó források ilyen részletességgel nem tettek meg.

Az ilyen művek nemcsak számunkra, de az utánunk jövő generációk számára is értéket hordoznak, tanítanak és hozzásegítenek ahhoz, hogy lássuk: gazdag történelmünk, különleges nyelvünk és hagyományaink méltán tettek bennünket egy büszke európai nemzet tagjaivá - mondta.

Sulyok Tamás, aki a kötet előszavát is jegyzi, arra hívta fel a figyelmet, hogy a könyv egésze \"magyar nézőpontból\" mutatja be a város történelmi és közjogi fordulatokban gazdag múltját. \"A magyar nézőpont nemzeti identitásunk alapja és tartalma is egyben\" - fogalmazott. Hozzátette: alapja, mert tudnunk érdemes történelmünk, elődeink szellemi és kulturális gazdagságáról, emellett nemzeti identitásunk tartalma is, melyet kötelességünk továbbadni gyermekeink, unokáink számára, hogy ők is egyszerre érezhessék magukat magyarnak és európainak.

A Miniszterelnökséget vezető Gulyás Gergely hiánypótlónak nevezte a kötetet, mivel az a jogtörténeti feldolgozástól Fiume közjogi szerepéig terjedően 1779-től kezdődően bemutatja a város nevezetességeit, iparát és kereskedelmét is, ehhez hasonló komplex mű pedig nagyon kevés, a magyar történelemben jelentős szerepet játszó városról készült. Az egykori Nagy-Magyarország legnagyobb kikötővárosa Közép-Európa 20. századi történetének lenyomata - mutatott rá a miniszter, utalva arra, hogy a város hat ország fennhatósága alá tartozott az Osztrák-Magyar Monarchiától Horvátországig.

A szerző, Juhász Imre alkotmánybíró arról beszélt, hogy a többi közt az motiválta a kötet megszületését, hogy meglehetősen régi útikönyveink vannak, amelyeket komoly forráskritikával kell illetnünk, illetve a meglévőkben sem lehet megtalálni a városnak azt a 150 éves múltját, amikor a magyar koronához kötődött.

Ugyancsak hiányosnak találta a jogtörténeti feldolgozását annak, milyen jogi felépítményben kapcsolódott a város Magyarországhoz. Harmadik elemként említette a trianoni békeszerződést, amivel ugyan a kötet keveset foglalkozik, valójában bemutatja, milyen példátlan állami segítségnyújtás révén zajlott az ipartelepítés, közlekedésfejlesztés a később elcsatolt városban.

Juhász Imre reményét fejezte ki, hogy könyve hatására nemcsak a nagyközönség, de a kutatók is nagyobb számban fordulnak Fiume felé.

Kép: Juhász Imre Fiume - egy közép-európai város és kikötő a hatalmi érdekek metszéspontjában című könyvének példányai Budapesten, az Alkotmánybíróság hirdetőtermében 2020. július 14-én. MTI/Balogh Zoltán

Fiume  teherkikötőjében gumiabroncs, fém, műanyag és egyéb veszélyes hulladék égett szombaton. Az erős szél hatására gyorsan terjedtek a lángok. A veszélyes füstfelhő belepte az egész várost, mindenfelé égett fémszag terjengett. A tűzoltók estére sikeresek körülhatárolták a lángokat, személyi sérülés az elsődleges hírek szerint nem történt. 

A Fiume Barátai Egyesület vezetője, Inkei-Farkas Márton még 2018. tavaszán kezdeményezéssel fordult a Nemzeti Örökség Intézetéhez azzal a javaslattal, hogy a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság a fiumei Baross Gábor kikötőt nyilvánítsa nemzeti vagy történelmi emlékhellyé. A Bizottság akkor azt a határozatot hozta, hogy nem támogatja a javaslatot, mivel jogszabályi felhatalmazás hiányában nincs mód a határon túli emlékhelyek vonatkozásában ilyen tartalmú döntést hozni. 2020 elején, a Nemzeti Összetartozás Emlékévében az egyesület újra megkereste a Nemzeti Örökség Intézetének illetékesét a kérdésben és azt a választ kapták, hogy készül egy adatbázis a határon túli magyar emlékhelyek vonatkozásában- amelyben a 2018-as egyesületi javaslat alapján  már szerepel a Baross kikötő- s amint meglesz a szükséges jogszabálymódosítás szinte biztos, hogy a fiumei kikötő határon túli  Történelmi Emlékhely besorolást kaphat. 

Baross Gábor (Pruzsina, 1848. július 6. – Budapest, 1892. május 9.) 

Rövid élete alatt sikerült olyan tekintélyre szert tennie Baross Gábornak, ami ritkaságszámba megy a Kárpát-medencében. A történelmi Magyarország modern vasúti rendszerének megtervezéséért és jórészt megvalósításáért már életében megkapta kortársaitól a „vasminiszter” elnevezést, aki a következetességéről és határozottságáról hamar ismertté vált. A felvidéki Pruzsinán született, Pesten szerzett jogi diplomát, majd Trencsénben főjegyzőként dolgozott. Ennek köszönhetően az ugyancsak felvidéki Puhóban 1875-ben parlamenti képviselővé választották. Szabadelvű honatyaként három év múltán már az országgyűlés jegyzője lett, Tisza Kálmán miniszterelnök pedig – fantáziát látván az akkor harmincéves politikusban – nyugat-európai tanulmányútra küldte Barosst. Magyarország szerencséjére hősünk alapvetően a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok témakörében mélyedt el, ahonnan egyenes út vezetett a szállítás, vagyis a közlekedés fejlesztéséhez. Előbb közlekedési államtitkárrá, majd 1886-ban közmunka- és közlekedésügyi miniszterré nevezték ki. E minőségében sikeresen államosíttatta a vasutat, fejlesztette a hálózatot, jelentősen gyarapította a mozdony- és vagonparkot. Kiemelten kezelte az Olaszország felé irányuló forgalmat, nevéhez fűződik Fiume tengeri kikötőjének kiépítése is. Ezt a belvárosban, a Transadria nemzetközi szállítmányozási cég épületének falán felavatott, stílszerűen vasból készült emléktábla is megörökíti, Baross ugyancsak vas-dombormű arcképe szomszédságában. A tábla a csepeli önkormányzat támogatásával készült, Csepelen öntötték, mert Csepel Rijeka testvérvárosa. (És rögtön tegyük hozzá, a kikötő is a magyar politikusról kapta a nevét: Porto Baros; sajnos, helytelenül, 1 s-sel a végén.). Baross Gábor minisztersége idején vezették be nálunk az egységes közép-európai időszámítást, lehetővé téve a menetrendek addigi kuszaságának felszámolását. Látványosan csökkentette a vasúti személyszállítás viteldíjait („zónatarifa”), a teherszállítások díjszabását is egységesítette, nyereségessé téve a vasutat. Az addig használt német nyelvű levelezés helyett a magyar nyelvűt vezette be, a vasúti tisztviselőknél kötelezővé tette a magyar nyelvtudást. Megalkotta az első modern úttörvényt, változtatott a közutak osztálybesorolásán, az út- és hídvámok addigi „történelmi” káoszában is rendet vágott. Nem feledkezett meg a közlekedés többi ágáról sem, fejlesztette a dunai hajózást, a magyar tengerhajózást, kiemelten kezelte a Vaskapu-szoros Al-Duna-szabályozásának munkálatait. Ez utóbbit személyesen is ellenőrizte, ám ott megbetegedett, és ez vezetett korai halálához is. Népszerűsége csúcsán ragadta el a hastífusz, az országban azonnal egyértelmű támogatást élvezett emlékének méltó megörökítése.

Fotó: infovilag.hu

A HMDK Tengermelléki-fennsíki megyei alapszervezetéhez látogatott Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár. Az egyesület tagjai a rangos vendég szerdai látogatásán beszámoltak tevekénységükről és jövőbeli terveikről. A Tengermelléki-fennsík megyei egyesület az egyik legrégebb óta működő HMDK-alapszervezet az országban. Fiume tágabb belvárosának déli részén, a nyilvános strandok közelében található új székházuk, az Anna-villa, amely 1903-ban, szecessziós stílusban épült. A székházat Magyarország kormánya vásárolta meg számukra. Itt fogadta az egyesület vezetése Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárt szerdán délelőtt, aki először járt a közösségnél, ezért fontosnak tartotta, hogy minél jobban megismerje annak tagjait. A baráti hangulatú találkozón szó volt az egyesület munkájáról és arról, hogy milyen magyarnak lenni Fiumében. A találkozón részt vett Jankovics Róbert, az országos HMDK elnöke, a horvátországi magyarság parlamenti képviselője is. Az Anna-villa a magyar állam tulajdona, viszont a HMDK teljes körű használati jogot kapott, az erről szóló szerződést Jankovics Róbert, a HMDK elnöke és Magyar József, Magyarország zágrábi nagykövete írta alá.