Nevezetességek, látnivalók

Az egyik legfontosabb magyar látnivaló, maga a kikötő, azok részletei, illetve a Hullámtörő. A Hullámtörő (gát), majd 2 kilométer hosszan védi a kikötőt. Mária Terézia utasítása alapján a Magyar Királyi Hivatal főmérnöke, Hajnal Antal tervezte. Mivel az osztrákok első számú kikötője Trieszt és Koper volt, így a rijekai kikötőt és gátat, úgy kellett megépíteni, hogy az Magyarország fő tengeri kikötője legyen. 1888-ben készült el a gát, s az akkori uralkodó után a Molo Maria Teresa nevet kapta. 1908-ban tovább lett építve a Hullámtörő. Ekkor nyerte el mai, közel két kilométeres hosszúságát. Ma szabadon látogatható. A kikötőben is érdemes egy rövid sétát tenni, ugyanis a mai napig fellelhetők a századfordulós magyarok alkotásai. Javasoljuk mindenkinek, hogy addig fényképezzék le ezeket a vasöntvényeket amíg le nem cserélik őket.

Fiume legemblematikusabb magyar arca kétség kívül Baross Gábor (1848-1892), a „vasminiszter”, aki 1886 és 1889 között közmunka és közlekedésügyi, 1889- 1892 között kereskedelemügyi miniszter volt. Neki köszönheti Fiume a kikötő kiépítését, amelyet a mai napig Baross kikötőnek neveznek. 2009-ben magyar – horvát nyelvű emléktáblát állítottak tiszteletére a kikötőben, valamint a Fiume Barátai Egyesület kezdeményezte, hogy a fiumei Baross Gábor kikötő határon túli történelmi emlékhely legyen. Ez egyben a magyarok számára a legfontosabb látnivaló a városban.

A kikötő a 18. században kezdett el kiépülni. A Riván (a.m. tengerpart, olaszul) számos 19. századi épület van, amelyek korábban kereskedelmi üzleteknek adtak helyet. A legnagyobb épület az Adria-palota, amely a Riva 16-os szám alatt található. Giacomo Zammattio építész tervezte 1897-ben, ma a Jadrolinija épülete. Itt szállásolták el a hajózási társaság kapitányait. Az épületnek nagy kupolája és kőlépcsője van, számos 19. századból való átrium és árkád mellett. Itt működött a leghosszabb ideig megjelent fiumei magyar lap, a Magyar Tengerpart szerkesztősége. Az újság munkatársa volt 1904-ben Somlyó Zoltán.

Fiume emblematikus épülete, amelynek építéséről 1896-ban rendelkezett a Magyar Országgyűlés. Hauszmann Alajos magyar építész tervezte, gróf Batthyány Lajos fiumei kormányzó megbízására. Az épületben korabeli szobák idézik meg a Monarchia korát és a magyar uralom időszakát. Gróf Batthyány Lajos kormányzó nyaralója volt. A horvátok a Batthyány nevet elhagyták már, simán csak a Kormányzó Palotájának hívják. Batthyány kiállítás helyett, a Horvát Tengerészeti Múzeum tárlatát nézhetjük meg. A Batthyány Villába tengerészeti kiállítást rendeztek be

A Žrtava fašizma utca 7. sz. alatt található a törvényszék. Itt állt a 14. századi fiumei vár, amelynek épületében a 19. században már törvényszék,  kaszárnya és börtön működött. A mai épület 1904–1906 között, Czigler Ferenc tervei alapján épült. A magyar időszakban hivatalos nyelve az olasz (és korlátozottan a horvát) volt ugyan, de a jogászok többsége magyar volt. Érdekesség, hogy 1918 és 1924 között, az önálló Fiume korában továbbra is életben maradtak a magyar törvények. Mivel pedig ezek lehetővé tették a válást, amit az olasz jog 1970. december 1-jéig nem ismert el, több olasz férfi is itt vált el törvényesen úgy, hogy előtte felvette a fiumei állampolgárságot. A leghíresebb eset a politológus/szociológus Wilfredo Paretóé, aki újra is nősült a városban.

Tervezője a MÁV főmérnöke, a Monarchia híres építésze, Pfaff Ferenc. Kétnyelvű emléktábla őrzi a nevét a peronon.

150 éve ez kb. így nézett ki: Elhagyjuk a kikötőt az Andrássy úton keresztül és megérkezünk a Kossuth Lajos Korzóra. A Korzó Fiume főutcája, s egyben a helyiek kedvelt találkozóhelye. Sok helybéli itt kezdi egy forró kávéval a napot, mások délután térnek be egy-egy italra. Legyen tikkasztó hőség, vagy hűvös, viharos idő, a Korzó kávézóiban, éttermeiben mindig van élet. A XIX. század elejétől a Korzó, a társadalmi és az elit élet központja. Az 1800-as évek közepétől hatalmas beruházásokat hajtott végre mind az Osztrák Császárság, mind a Magyar Királyság. A kikötő poros, zajos és halszagú volt az építkezések, illetve a kereskedelmi tevékenységek miatt. A Korzó volt a tiszta utca. Itt találkoztak az akkori élet meghatározó személyiségei.

Jókai Mór is kötődött Fiuméhez. A Hotel Európa szálloda rendszeres vendége volt. Nevelt lányát 1886-ban Fiumében vette feleségül Feszty Árpád festőművész, a „Honfoglalás” vagy más néven Feszty –körkép (Ópusztaszer) alkotója. Jókai regényt is írt az Adria partjáról, amelynek címe: Egy játékos, aki nyer.

Az óváros, a Korzó – a város központja – déli felén fekszik. A Korzó közepén áll a városi torony az órával, a városiak és a turisták találkozóhelye is, amit a 15. században építettek. A mai óra 1873-ban került a helyére, alatta Fiume ősi címere látható. Torre Civica. Egyben a városi autonómia jelképe. Az alsó rész barokk kialakításából arra lehet következtetni, hogy eredetileg egy középkori ház állt itt, melyet a későbbiekben továbbépítettek. Az épületet a XVII. XVIII. és a XIX. században egyre magasabbra építették. A ma is látható szecessziós torony végleges állapotát IV. Károly osztrák császár és magyar király idején nyerte el. A torony homlokzatán látható kétfejű sas szimbolizálja a legjobban az monarchiás időket.

Az egykori Kivándorló Szálloda a kikötő nyugati végében található. Zielinski Szilárd tervezte 1905-ben, vasbeton szerkezetű, virágmotívumos díszítésű épület. Eredetileg 160 m hosszúnak, kétemeletesnek épült. Zielinski Szilárd (a magyar vasbeton építészet kezdeteinek egyik legnagyobb alakja) és Ray Rezső Vilmos közös alkotása 1908-ban épült a fiumei kikötő nyugati részén. Modern, vasbeton vázas, háromszintes épület volt, amelyben több mint ezer vendéget lehetett egyszerre elszállásolni az óceánjáró hajókra történő beszállásig. 

Fiume sokat szenvedett a második világháborúban. Az olasz hadsereg kapitulációja előtt, valószínűleg 1939 és 1942 között egy alagutat épített a város közepén, hogy a város lakosságát légitámadások bombái elől megóvják. Az alagút bejárata a központban, a Szent Vitus-dóm közelében található. A 330 méter hosszú alagút legmélyebb pontján 10 méterrel a földfelszín alatt vezet. A magassága 2,5 méter, szélessége 4 méter. Az alagutat az önkormányzat megerősítette, világítást szereltek fel, valamint egy zágrábi művész installációi világítják meg a falakat. A TUNEL-RI névre elkeresztelt alagút naponta 9 és 21 óra között ingyenesen látogatható. Az alagútban az átlaghőmérséklet 15 fok.