Blog - Csendőr Emlékkiállítás az Ópusztaszeri Történeti Emlékparkban
A 2016-ban megnyitott csendőr emlékkiállítás a tömörkényi községháza egyik szobájában látható (korábban itt egy postatörténeti kiállítás volt) és az 1945-ben megszüntetett rendvédelmi testületnek, a Magyar Királyi Csendőrségnek állít emléket. A kiállítás felvillantja a csendőrség mindennapjait. A szoba egyik felében egy legénységi szállás néhány bútordarabja látható, a falon korabeli fotókkal. A másik oldalon egy képzeletbeli őrsiroda bútorai, az íróasztal üveglapja alatt pedig korabeli dokumentumok másolatai tekinthetőek meg. Kézbe lehet venni (és olvasgatni) a Csendőrségi Lapok egy-egy példányát, és a Csendőrségi Szolgálati Utasítás (Szut) egy példányát. A baloldali falon szintén található húsz fotó, amelyek a csendőrök mindennapjait mutatják be.
Fiume - Az egykori Magyar Királyság egyetlen kikötővárosa
Fiumét mint elkülönült részt (Corpus Separatum) Mária Terézia császárnő és magyar királynő csatolta Magyarországhoz 1776-ban. Hazánk számára felbecsülhetetlen értékkel rendelkezett a város, amely a tengeri kijáratot jelentette: a magyar áruk a világkereskedelem résztvevői lettek. Fiume ugyanakkor a Magyar Királyság Gyöngyszeme is volt: egzotikus szépsége, mediterrán éghajlata és az Adria vonzó kéksége miatt. A magyar jelenlét kezdetben a közigazgatásra, a banki szférára és a MÁV állományára korlátozódott: később jött létre az a magyar kolónia, amely az első világháború idejére 6500 főt számlált. Ezzel együtt a kb. 50 000 fős városból 10000 ember tudott magyarul. 1918-ig mintegy 20 kormányzó állt a város élén, akik igyekeztek a várost összekötni az anyaországgal. Fiume virágkorát a magyar-horvát kiegyezés után élte: 1868 és 1900 között épült meg a Baross kikötő, a Molo Longo, a Kormányzói és Adria Paloták, valamint a Korzo. Igazi ipari kikötővé vált gyárakkal és üzemekkel. A Monarchia összeomlásával Fiume is elveszett, de 1945-ig még érzékelhető magyar jelenlét volt a városban. Működött a magyar konzulátus, a magyar iskola és a magyar kaszinó. Jelenleg a városban és a környékén alig több mint 400 magyar él.
Ma Fiume Rijeka néven Horvátország harmadik legnagyobb városa és első számú kikötője, Tengermellék-Hegyvidék megye székhelye.
Megújult a várpalotai Zichy-kastély és a falai között működő Trianon Múzeum
Az újjászületett, műemléki védettségű Zichy-kastély és a benne működő Trianon Múzeum – a magyar nemzet számára sorsdöntő éveket bemutató –, megújult kiállításaival a Kárpát-medencében egyedülálló „zarándokhelyként” várja ősztől a látogatókat.
Fiumei horvátok
Horvát-magyar kapcsolatok, -testvérvárosok.
A külhoni magyar könyvkiadók múltja és jelene
Bár a trianoni békediktátum után nagy hagyományokkal rendelkező, felbecsülhetetlen szellemi értékeket képviselő könyvkiadók kényszerültek az utódállamok fennhatósága alá, de a mostoha körülmények ellenére is jelentős értékekkel gazdagították és gazdagítják ma is az egyetemes magyar kultúrát. Rovatunk a legjelentősebb külhoni magyar könyvkiadók múltját és jelenét mutatja be.