130 éve hunyt el Andrássy Gyula gróf, az egyik legkiválóbb magyar államférfi

február 17-én nevezték ki magyar miniszterelnöknek, mely tisztséget 1871. november 14-ig viselte. Miniszterelnökként 1867. június 8-án az esztergomi érsekkel együtt megkoronázta Budán I. Ferenc József királyt. A miniszterelnöki tisztség mellett Andrássy Gyula Magyarország honvédelmi minisztere is volt.

Miniszterelnöksége alatt vetették meg a modern polgári államrendszer alapjait: ezen időszak alatt fogadta el az országgyűlés a polgári törvénykezési rendtartás és a kötelező elemi oktatás bevezetését (1868), a Legfőbb Állami Számvevőszék felállítását (1870), az igazságszolgáltatás különválasztását a közigazgatástól (1869) és az európai viszonylatban is egyedülálló nemzetiségi törvényt (1868). Ezekkel a törvényekkel születtek meg a modern Magyarország felépítéséhez szükséges politikai keretek. Háttérbe szorította a délszlávok és románok törekvéseit, megvalósította a horvát kiegyezést 1868-ban, isszacsatoltatta Fiumét a magyar királysághoz. Nagy szerepe volt Pest-Buda európai színvonalú nagyvárossá fejlesztésében. A fővárost Közép-Európa egyik jelentős központjává, a magyar gazdasági és hatalmi törekvések centrumává és szimbólumává kívánta tenni. Elbocsátását 1879. október 8-án kapta meg, egy nappal korábban aláírva életének - a kiegyezés után - kétségtelenül legnagyobb műve okiratát, a német birodalommal való szerződést. Ez a szerződés méltán foglal helyet a kiegyezés mellett. A kiegyezés a monarchia belső nyugalmát biztosította, a szerződés pedig a külpolitikájában szerzett szilárd alapot. Az ő álma egy hatalmas, egységes, szabadelvű, királyához hű, Ausztriával egyezségben, Németországgal szövetségben, keleten uralkodó Magyarország volt. Ha az 1867-ben megújult magyar államnak Deák Ferenc volt a nagy tervezője, akkor Andrássy Gyula volt az első szerencséskezű építőmestere.